Valóban nemcsak saját pénztárcánk, de az „ország pénztárcája” is megérzi egészségi állapotunk romlását?
Több ország kutatói végeztek vizsgálatokat és összefüggéseket kerestek a testtömeg gyarapodása által kiváltott betegségek és azok egészségügyi költségvonzata között.
Kivétel nélkül minden eredmény azt mutatja, hogy a túlsúly által okozott problémák több idő-, energia- és költségráfordítást igényelnek mind a lakosságtól, mind az egészségügyi kasszáktól.
Lássuk a számokat!
Olaszország
Az egészségi állapot és a gyógyszerfogyasztás mennyisége között gyakori az összefüggés. Ebből kiindulva olasz kutatók készítettek egy tanulmányt, melyben a gyógyszerfogyasztás és a testtömeg egymáshoz való viszonyát vizsgálták.
A felmérésben 10 ravennai háziorvos 18 év feletti betegeinek adatait elemezték. Az általános szűrővizsgálat keretében a lakosok testmagasságát, testtömegét, valamint vérnyomását mérték, és egy gyors laboratóriumi vértesztet is néztek, majd BMI (testtömeg index) alapján 3 csoportra osztották a résztvevőket: normál súlyúakra (BMI<24,9), túlsúlyosakra (BMI 25-29,9) és elhízottakra (BMI > vagy = 30 kg/m2). A csoportok gyógyszerszedési szokásainak elemzésekor leginkább a vérnyomáscsökkentők és a cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek kerültek górcső alá, de természetesen semmilyen más gyógyszer nem maradt ki a vizsgálatból.
Az adatok feldolgozása és elemzése során kiderült, hogy a túlsúlyos és elhízott betegek lényegesen több gyógyszert szednek, tehát több, esetleg súlyosabb betegségben szenvednek, mint a normál testsúlyú lakosság. Mivel a betegség komoly költségeket ró mind a betegekre, mind az egészségügyi kasszára, ezért kiszámolták, mennyibe is kerül a túlsúly és az elhízás. Míg egy normál súlyú csoportba tartozó beteg éves gyógyszerköltsége átlag 132 € (kb 35 ezer forint), addig ez az összeg túlsúly vagy elhízás esetében duplázódik és triplázódik, tehát egy elhízott beteg gyógyszerei évente átlagosan kb. 90.000 Ft-ba kerülnek.
Egy beteg, túlsúlyos ember kezelése több időt, energiát és pénzt igényel, mint az egészséges testtömeg megtartása. Ezért fontos és lényegesen olcsóbb az egészség megőrzése, mint a terápia. Az egészségügyi kiadások között a prevenció kevesebb költségráfordítást igényel, mint a különböző betegségek gyógyítása.
Németország
Németországban az elmúlt években nőtt a túlsúlyos, valamint az ún. kettes típusú (életmóddal összefüggő) cukorbetegségben szenvedő gyermekek száma. Ezekkel a problémákkal küzdő csemeték komoly pénzügyi terhet jelentenek az egészségügyi rendszernek jelenleg és várhatóan a jövőben is.
Mit is jelent ez a “komoly pénzügyi teher”?
Német kutatók pénzügyi kalkulációt végeztek, melyhez alapul statisztikai adatokat, tudományos publikációkat vettek, sőt telefonos interjúkat is készíttettek. Eredmények: 1999-ben a német gyerekek közül 1,3 millió volt túlsúlyos és majdnem 600 ezer elhízott. A legtöbb súlyproblémával a tinik (14-17 éves korosztály) küzdöttek. E számoknak még nagyobb hangsúlyt ad a tény, hogy a tendencia gyorsan növekszik, mert 5 év alatt (a viszonyítási alapjuk 1993 volt) a túlsúly előfordulásának gyakorisága 8,9%-ról 15,7%-ra, míg az elhízott gyermekek esetében ez a szám 10,1%-ról 13,1%-ra nőtt. Az ún. kettes típusú cukorbetegség aránya 1%. Az elhízás átlagos éves direkt költsége 2003-ban 44 millió € (11,5 milliárd Ft.), a fiatalkori kettes típusú cukorbetegség 1,4 millió € (364 millió Ft.) kiadást jelentett Németországnak. Egy elhízott gyermek kezelése átlag 3484 € (kb. 900 ezer Ft), ha ehhez diabetes is társul, akkor ez az összeg több mint kétszeresére nő (kb. 2,2 millió forint). Ezeket a kiadásokat a növekvő tendenciával társítva, érthető a Német Egészségügyi Rendszer aggodalma és törekvése, hogy egészségpolitikájukban fontos szerepet kapjon e betegségek megelőzése!
Japán
Japánban a lakosság 20%-ának BMI-je nagyobb 25-nél, tehát túlsúlyos vagy elhízott. Egy tíz éves nyomonkövetéses vizsgálat, melyben a testtömeg-index, betegségek és költségek kapcsolatát nézték, megmutatta a vizsgálatban résztvevők (4502, 40-69 év közötti japán lakos) konkrét egészségügyi kiadásait is. A legegészségesebbnek a normál testtömegűek bizonyultak (BMI 18,5 és 25 kg/m2 között), e csoport havi teljes egészségügyi kiadása átlag 134 € (kb. 35 ezer Ft). Ellenben ha valaki sovány (BMI 18,5 alatt), vagy túlsúllyal rendelkezik (BMI 25 felett), ezek a költségek emelkednek – soványak esetében ez 189 €, 25-nél nagyobb BMI-s csoport estében 155 €/hó/átlag a teljes egészségügyi kiadás. Japánban tehát a túlsúly, elhízás extra költségei a számítások szerint a teljes eü. kiadások 3,1%-át teszik ki.
Napjainkban a híradásokban egyre többször hallunk az egészségügyi kiadásokról és ezek kihatásairól a mindennapjainkra. Vannak betegségek, melyek akár már kis odafigyeléssel, kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással megelőzhetőek, viszont gyógyításuk súlyos terhet ró a társadalomra. Figyeljünk oda testsúlyunkra, a kalóriabevitel- és leadás egyensúlyára, hiszen így őrizhetjük meg egészségünket és jó közérzetünket hosszútávon.
Győződjön meg Ön is a saját szemével arról, hogy az eredményes és tartós fogyás valóban lehetséges!